|
|
||||||
| Kezdőoldal | |||||||
|
Hévíz városaA város történeteA történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Több, mint hét évezreden át, a középsõ újkõkortól kezdõdõen ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelõzõ Karoling-korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezõ vonzotta ide. E mellett ipari célokra - kender, len, bõrmunkákra - használták a tó vizét. Hévíznek a neve elsõként egy 1328. március 28 - án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás - páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (''ad locum vulgariter heuvyz dictum''). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlõ meleg víz táplált A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségbõl, s a század végén megszületett Hévízfürdõ. Akkoriban a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József - féle 1783. évi, elsõ katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belõle kivezetõ malomér pedig ''Hévíz - patak'' néven szerepelt. A Hévíz - völgy értékét a XVIII. században elsõsorban a malmok és a néhol kitûnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdõt. 1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetõen indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek. A hévízi tó fejlõdésének jelentõs lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól. A két világháború között Hévíz jelentõsége egyre nõtt: mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdõhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdõ, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdõház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetõt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Az 1920-as évek közepén kezdõdött a nagy üdülõk építése. Az 1905. évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férõhelyes vetkõzõkkel együtt. 1905-ben a fürdõtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250. 1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek és betegek fõleg belföldrõl és a kelet-európai országokból érkeztek. Az 1970-es évek végén 80 százalék volt a hazaiak aránya. Az 1970-es évek közepétõl elkezdõdött a tófürdõ újjáépítése - a korszerûsítés, télisítés közel egy évtizedig tartott. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdõ központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1980-as évek mások felének hévízi problémái 20 százalékkal visszavetették a vendégforgalmat. Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetõképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentõsen megemelkedett a nyugatról, elsõsorban a német nyelvterületrõl érkezõk száma és aránya. A szakszervezeti üdülõk jelentõs részébõl a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlõdét hozott a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek. Héviz 1992. május elsején kapta meg a városi címet. A következõ évben alapította elsõ középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát. A XXI. század elején Hévíz Magyarország és Európa egyik legkedveltebb és az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlõdõ fürdõvárosa.LátnivalókHévízi-tó (természeti érték)A világ legnagyobb kiterjedésű gyógytavának felszíne 4,4 hektár. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok, nyáron 34-36 Celsius-fok, de télen sem süllyed 26-29 Celsius-fok alá. A tó vízhozama 410 l/sec, ez a napi vízhozamban 35 millió liter, a teljes forrástó vízkészlete három és fél nap alatt kicserélődik. A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkar-bonátos, enyhén radioaktív. Lovassy Sándor, a keszthelyi gazdasági tanintézet tanára 1898-ban kisérletezni kezdett az Indiából és Afrikából behozott "lótuszok" meghonosításával. Néhány év múlva egész Közép-Európában egyedül itt virágoztak a szabadban a melegvízi tündérrózsák. Egy, a rózsaszínű Indiai vörös tündérrózsa honosodott meg. A virág a város jelképévé vált, címerében is megtalálható.Szanatórium parkjaVédett természeti érték a vadgesztenyékkel övezett szanatórium parkja. 80-100 évnél is idősebb fák is vannak az 1903-ban telepített kertben. A Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház főépülete körüli parkban 15 féle fenyőfajt, 34 lombos fafajt és 23 cserjefajt találunk. A fajok közül külön meg kell említeni a kaukázusi és a kolorádói jegenyefenyőt, az ezüst-, sima-, luc-, erdei-, fekete- és páfrányfenyőt és a tiszafát.Római katolikus templom (Jézus Szíve)A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999 szeptemberében átadott modern katolikus templomon. Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte. A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség. A Szentlélek hét ajándékát jelképezik a tornyok A mellékoltárok is galamb alakúak, mert a templom titulusa is Szentlélek. A bejárati kupola alatt a galamb-motívum kőmozaikból van kirakva. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek (Simon Endre). 32 regiszteres orgonája az aquincumi orgonakészítők munkáját dícséri.Kápolna, Hévíz (Egregy)Az egykor önálló kis falu, Egregy középkori templomát a XIII. század második negyedében építhették. A hajó két oldalán ülőfülkék, középkori és barokk festmények maradványai láthatók. Az épület - ma kápolna és ravatalozó - kívül-belül megőrizte egyszerű, rideg középkori hangulatát. Mellőle szép kilátás nyílik a környező vidékre. A kápolna ma ravatalozóA várossá nyilvánítás emlékműveAz alapító oklevelet tartó nőalak fölött gótikus ívek fonódnak össze; a három kis település (Hévízfürdő, Szentandrás és Egregy) egyesüléséből létrejövő várost szimbolizálva. Az emlékmű Farkas Ferenc alkotása.Forradalom és szabadságharc emlékműveAz id. Moll Károly téren találjuk Tornay Endre András alkotását, a forradalom és szabadságharc emlékművét. 1848-at és 1956-ot idézi a vörös márvány alapon megjelenő két relief.Millecentenáriumi emlékműAz emlékművet, Gerics Ferenc lendvai és Molnár Jenő hévízi szobrászok alkotását a honfoglalás 1100. évfordulóján, 1996. június 8-án, Hévízfürdő létrejöttének 200. évfordulóján állíttatta az önkormányzat.SzoborparkA szoborparkban Hévízen járt írókat, költőket: Móricz Zsigmondot (Kunos László), Csokonai Vitéz Mihályt (Rátonyi József) és Berzsenyi Dánielt (Rieger Tibor) ábrázoló alkotásokat láthatunk.Szökőkút nőalakokkalA Thermálfürdő bejáratával szemben kis szökőkút áll, "Kisfaludy emlékére" alkotott két nőalakos bronzszoborral (Marton László alkotása). |
