A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Több, mint hét évezreden át, a középsõ újkõkortól kezdõdõen ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelõzõ Karoling-korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezõ vonzotta ide. E mellett ipari célokra - kender, len, bõrmunkákra - használták a tó vizét.
Hévíznek a neve elsõként egy 1328. március 28 - án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás - páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (''ad locum vulgariter heuvyz dictum''). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlõ meleg víz táplált
A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségbõl, s a század végén megszületett Hévízfürdõ. Akkoriban a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József - féle 1783. évi, elsõ katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belõle kivezetõ malomér pedig ''Hévíz - patak'' néven szerepelt. A Hévíz - völgy értékét a XVIII. században elsõsorban a malmok és a néhol kitûnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme.
A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdõt.
1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetõen indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.
A hévízi tó fejlõdésének jelentõs lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól.
A két világháború között Hévíz jelentõsége egyre nõtt: mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdõhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdõ, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdõház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetõt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Az 1920-as évek közepén kezdõdött a nagy üdülõk építése. Az 1905. évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férõhelyes vetkõzõkkel együtt. 1905-ben a fürdõtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250.
1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek és betegek fõleg belföldrõl és a kelet-európai országokból érkeztek. Az 1970-es évek végén 80 százalék volt a hazaiak aránya. Az 1970-es évek közepétõl elkezdõdött a tófürdõ újjáépítése - a korszerûsítés, télisítés közel egy évtizedig tartott. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdõ központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1980-as évek mások felének hévízi problémái 20 százalékkal visszavetették a vendégforgalmat. Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetõképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentõsen megemelkedett a nyugatról, elsõsorban a német nyelvterületrõl érkezõk száma és aránya. A szakszervezeti üdülõk jelentõs részébõl a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlõdét hozott a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek.
Héviz 1992. május elsején kapta meg a városi címet. A következõ évben alapította elsõ középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát.
A XXI. század elején Hévíz Magyarország és Európa egyik legkedveltebb és az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlõdõ fürdõvárosa.
A világ legnagyobb kiterjedésű gyógytavának felszíne 4,4 hektár. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok, nyáron 34-36 Celsius-fok, de télen sem süllyed 26-29 Celsius-fok alá.
A tó vízhozama 410 l/sec, ez a napi vízhozamban 35 millió liter, a teljes forrástó vízkészlete három és fél nap alatt kicserélődik. A hévízi gyógyvíz kénes, alkáli-hidrogénkar-bonátos, enyhén radioaktív.
Lovassy Sándor, a keszthelyi gazdasági tanintézet tanára 1898-ban kisérletezni kezdett az Indiából és Afrikából behozott "lótuszok" meghonosításával. Néhány év múlva egész Közép-Európában egyedül itt virágoztak a szabadban a melegvízi tündérrózsák. Egy, a rózsaszínű Indiai vörös tündérrózsa honosodott meg. A virág a város jelképévé vált, címerében is megtalálható.
Szanatórium parkja
Védett természeti érték a vadgesztenyékkel övezett szanatórium parkja. 80-100 évnél is idősebb fák is vannak az 1903-ban telepített kertben.
A Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház főépülete körüli parkban 15 féle fenyőfajt, 34 lombos fafajt és 23 cserjefajt találunk. A fajok közül külön meg kell említeni a kaukázusi és a kolorádói jegenyefenyőt, az ezüst-, sima-, luc-, erdei-, fekete- és páfrányfenyőt és a tiszafát.
Római katolikus templom (Jézus Szíve)
A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999 szeptemberében átadott modern katolikus templomon. Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte.
A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
A Szentlélek hét ajándékát
jelképezik a tornyok
A mellékoltárok is galamb alakúak, mert a templom titulusa is Szentlélek. A bejárati kupola alatt a galamb-motívum kőmozaikból van kirakva. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek (Simon Endre).
32 regiszteres orgonája az aquincumi orgonakészítők munkáját dícséri.
Kápolna, Hévíz (Egregy)
Az egykor önálló kis falu, Egregy középkori templomát a XIII. század második negyedében építhették. A hajó két oldalán ülőfülkék, középkori és barokk festmények maradványai láthatók.
Az épület - ma kápolna és ravatalozó - kívül-belül megőrizte egyszerű, rideg középkori hangulatát. Mellőle szép kilátás nyílik a környező vidékre.
A kápolna ma ravatalozó
A várossá nyilvánítás emlékműve
Az alapító oklevelet tartó nőalak fölött gótikus ívek fonódnak össze; a három kis település (Hévízfürdő, Szentandrás és Egregy) egyesüléséből létrejövő várost szimbolizálva. Az emlékmű Farkas Ferenc alkotása.
Forradalom és szabadságharc emlékműve
Az id. Moll Károly téren találjuk Tornay Endre András alkotását, a forradalom és szabadságharc emlékművét. 1848-at és 1956-ot idézi a vörös márvány alapon megjelenő két relief.
Millecentenáriumi emlékmű
Az emlékművet, Gerics Ferenc lendvai és Molnár Jenő hévízi szobrászok alkotását a honfoglalás 1100. évfordulóján, 1996. június 8-án, Hévízfürdő létrejöttének 200. évfordulóján állíttatta az önkormányzat.
Szoborpark
A szoborparkban Hévízen járt írókat, költőket: Móricz Zsigmondot (Kunos László), Csokonai Vitéz Mihályt (Rátonyi József) és Berzsenyi Dánielt (Rieger Tibor) ábrázoló alkotásokat láthatunk.
Szökőkút nőalakokkal
A Thermálfürdő bejáratával szemben kis szökőkút áll, "Kisfaludy emlékére" alkotott két nőalakos bronzszoborral (Marton László alkotása).