Múzeumok nyitvatartása: K-V 15-20 (hétfőn zárva tartanak)
Helytörténeti Múzeum
Cím:
8380 - Hévíz
Fontana Filmszínház emeleti kiállítóterme, Rákóczi Ferenc utca 9.
Id. dr. Moll Károly Orvostörténeti Emlékszoba
ÁLLANDÓ KIÁLLITÁSok
Id. Dr. Moll Károly orvostörténeti emlékszoba
Simon József festő- és keramikusművész állandó kiállítása
Ingyenes belépés:
Mindenkinek!
Cím:
8380 - Hévíz
Fontana Filmszínház emeleti kiállítóterme, Rákóczi Ferenc utca 9.
Hévíz Galéria
Népművészeti hímzések a Díszítőművészeti Kör állandó kiállítása.
Népművészeti hímzések - A XIX-XX század "ereklyéi - Balázs Antal játékmackó, színes fémdoboz, porcelán és rézvasaló gyűjteménye - állandó kiállítás.
Cím: Hévíz, Deák tér 1.
Telefon: 83/540-196
Fontana Filmszínház
Előadások kezdete:
szeptember 1-től május 31-ig: 16, 18 és 20 óra,
június 1-től augusztus 31-ig: 17, 19 és 21 óra.
Cím: Rákóczi F. u. 9.
Telefonszám: 83/343-351
Hévízi-tó
A hévízi tó gyógyvize a tiászkori dolomitrétegből tör a felszínre. Forráshelye többször változott. A tó felülete 47 500 m2, vize állandó mozgásban van. A források egy 18 m átmérőjű forrásbarlangban törnek a felszínre, a források különböző hőmérsékletűek. A forrásnál a víz mélysége 38 méter. A tó gyógyhatása a víz kémiai összetételének, hőfokának, a víztömeg lassú mozgásának, a felkavarodó tőzegnek, iszapnak köszönhető.
Az itteni víz elsősorban reumás és mozgászervi megbetegedések kezelésére alkalmas, de minden kúra előtt célszerű kikérni az orvos javaslatát, szakvéleményét. A tó vizének minél hatékonyabb kihasználása érdekében épült a korszerű Termálfürdő és az Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház. (Bővebben a kapcsolt objektumoknál.)
Ingyenesen hívható telefonszám: 80/340-463.
Cím: Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.
Kapcsolattartó: Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház - Tófürdő
Telefonszám: 83/501-708
Fax: 83/340-587
Nyitva tartás: Május 01-szeptember 30.: 8-18; október 01-április 30.: 9-17 óráig
Balaton
A Balaton korát 20-30000 évre becsülik. A jégkorszakban a mainál 6-8 méterrel magasabb szintje lehetett, vízfelülete is jóval nagyobb volt a mostaninál. A Balaton környékén a legrégebbi emberi települések nyomai kb. 8000 évesek, de a későbbi történeti korokban is jelentős gazdasági szerepet játszott halászhatósága és változatos növénytakarója miatt. A római hódítás után katonailag is fontossá vált, a tó északi partján hadi út vezetett, ennek mentén települések alakultak ki. Az első Sió-csatornát is a rómaiak építették, ennek segítségével próbálták a tó vízállását szabályozni.
A honfoglaló magyarság is a folyóvölgyek kijárataiban, a vízpartokon és a mocsaraktól védett területeken települt le. Az Árpádok alatt kezdődtek a várépítési munkálatok. (pl. Székesfehérvár, Simontornya, Agárd stb.) A mohácsi csatavesztés után a lakosság a terület elmocsarasításával igyekezett kirekeszteni innen a törököt, ekkor zárták el a Siót, ami a berkek elárasztását és a tó vízszintjének megemelkedését eredményezte.
A mellékfolyók mederelzárása végül olyan mértékű mocsarasodással járt, aminek eredményeképp minden eddiginél nagyobb lett a tőzegláp területe. E tény a mezőgazdasági termelés szempontjából igen hátrányos változást jelentett, nem véletlen tehát, hogy a török kiűzése után, a 18. században merült fel a környékbeli folyók és a Balaton vízszabályozásának a kérdése.
Az első szabályozási lépés a Fejér és Veszprém megyei hatóságok kezdeményezésére a Sárvíz vizeinek összegyűjtése, és a Dunába való elvezetése lett volna. A Bőhm Ferenc vezetésével 1767-ben elkezdett munkálatok azonban megszakadtak, és csak 1819-1826 között valósította meg az eredeti terveket Beszédes József.