|
|
||||||
| Kezdőoldal | |||||||
|
Kirándulás a környékenKeszthelyA városról Keszthely város csaknem 24.000 állandó lakosával a Balaton-part legnépesebb, hagyományokban gazdag települése, méltán tart igényt a Balaton fővárosa címre. A Balaton északnyugati végén, a Keszthelyi-hegység lábánál lévő település természeti környezete többszáz millió éves fejlődés, változás után nyerte el mai arculatát. A területet többször borította tenger, így a földtörténeti ókor és középkor elején. Ez utóbbi üledéke a Keszthelyi-hegység túlnyomó többségét alkotó dolomit, ami sokkal később, - a pleisztocén korban - mintegy 2 millió évvel ezelőtt emelkedett ki környezetéből. Közben azonban a középső kréta és a miocén korban sivatagos volt ez a táj, illetve a felső kréta időszakban a nedvesebbé vált éghajlat hatására mocsárrá alakult a sivatag. A pliocén korban - 5,5-1,8 millió évvel ezelőtt - a Pannon-tenger borította területünket, amelynek üledéke a Keszthelyi hegység nyugati peremén található csillámos, lemezes homokkő, majd az időszak végén vulkáni tevékenység következtében létrejöttek a Balaton felvidék látványát meghatározó bazalthegyek. A Keszthelyi-hegység felszínén észak-dél irányú mozgások nyomán törések keletkeztek. Ezek mentén alakultak ki azok a völgyek, amelyek oly változatossá teszik a hegységet. Egykor majdnem teljes egészében erdő borította. Az emberi tevékenység azonban jelentős változásokat eredményezett. A domboldalakon ma többnyire szőlőket találunk. A megmaradt erdők zömét cser és kocsánytalan tölgy alkotja. A kiirtott fák helyére, a száraz dolomittalajra utólag telepítették az eredeti növénytakaróra kedvezőtlenül ható feketefenyőt. A jövőben területét már nem növelik. Látnivalók: –Városháza –ferencesrendi kolostor –Lackfi István nádor lovas szobra –Szentháromság szobor –Festetics kastély –Majormúzeum –Babamúzeum –Balatoni Múzeum –Marcipán MúzeumBalatonedericsA városról Balatonederics a 84-es főközlekedési út mellett, a Balatontól mindössze 1,5 kilométerre fekszik. A lakóházaktól nyugatra, a Keszthelyi-hegység présházakkal, nyaralókkal tarkított lejtőin termelik ízletes boraikat a falubeli gazdák. Innen csodálatos kilátás nyílik az ország egyik legszebb, változatos felszínű tájára: a Tapolcai-medence patakokkal szabdalt síkjára, és az azt körülvevő bazalt kúphegyekre, ezek folytatásában a mészkő hegyláncolatokra, amelyeket csak délről szakít meg a Balaton víztükre. Az edericsi partvidék egyike a környék legjobb horgászhelyeinek. A Keszthelyi-hegység vadászati lehetőségekben gazdag. A település neve valószínűleg a szláv Odol személynév ic képzős alakjából keletkezett. (Odolic, Edelich, Edelics, Ederics). A község mélyebben fekvő részein több helyen bukkantak települések maradványaira az őskor különböző szakaszaiból: kelta eredetű sírra az i.e. II. századból, kockakőből épített római eredetű útra. A leleteket – amelyből több európai jelentőségű – a keszthelyi Balaton Múzeum őrzi. Afrika Múzeum Cím: 8312 Balatonederics, Kültelek 11. (71-es főút) Tel./Fax: 0687/466-105 Nyitva tartás: április 1-től – október 31-ig Minden nap: 9-17 óráig Június 1-től – augusztus 31-ig: 9-18 óráig Szolgáltatások: - A múzeum megtekintése (német és angol idegenvezetéssel is), - Az állatok bemutatása a múzeum területén, - Videófilm vetítés az afrikai állatvilágról, - Afrikai életképek és egy Massai-ház megtekintése, - Tevegelési lehetőség eredeti beduin köntösben, fotózással. - Póni lovaglás, - Gyermekeknek játszótér. A múzeumot dr. Nagy Endre hozta létre. Értékes és különleges trófeáit, tanzániai néprajzi gyűjteményét helyezte el itt. A múzeumi kiállításon csont- és fafaragványokat, trófeákat, állatbőröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait láthatja a látogató. A múzeum a szezonban látogatható; az épület környékén kis szafaripark található, ahol afrikai állatokat láthatunk természetes környezetben: tevét, bivalyt és zebrát.Rezi várRezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. A vár valószínűleg a tatárjárás után épült fel, Károly Róbert uralma alatt. A legrégebbi részét alkotó úgynevezett lakótornyot Zlandus veszprémi püspök parancsára alakították ki. A hegyről látni lehetett Tátika és Sümeg várát, Szent György-hegyet, Gulácsot és Badacsonyt egyaránt, így a kétemeletes torony, mely Tátika alsó váraként szolgált megfigyelési célokra kitűnően alkalmas volt. Ekkor még nem rendelkezett külön, önálló névvel, tulajdonosai is megegyeztek Tátika váráéval. Mivel a vár kétszáz éven át elhanyagoltan állt, állapota folyamatosan romlott. Pár éve a még meglévő két fal egyike szinte teljesen leomlott. Ekkor tették meg az első lépéseket annak érdekében, hogy e történelmi műemlék a jövő nemzedék számára is fennmaradhasson. E turisztikai látványosságra nemcsak a gyönyörű kilátás csalogatja az idelátogatókat, hanem a túrákra kiválóan alkalmas hegyi ösvények is. Ha az öregtoronyból az alatta lévő meredek , sziklás oldalon leereszkedünk, öt percnyi sétával elérjük a hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot , az egykori melegforrások feltörési helyét. Egy sziklateraszon , igen jól elrejtve látható a barlang, két bejárati nyílásával. Az alsó eltömődött, a felső nyíláson át lehet bejutni. Az ősember is lakott már benne a leletek szerint. Dr. Darnay Béla a barlang első alapos átkutatója szerint az Őshévíz első feltörési helye a Meleg-hegyen volt, egykori kürtőjének maradványai láthatók a barlangoknál. A legenda szerint Pethő Péter várúr idejében apadt el a forrás, aki zsugorisága miatt szegény betegeknek nem engedte meg a fürdőzést a csodás gyógyhatású vízben. Miután kegyetlenül elutasított egy könyörgőt, szolgája a következő hírrel futott elébe: "Nagyuram! A forrás pezsegve, forrva nagy zúgással hirtelen roppant magasságba felszökkent, aztán visszaesett a mélységbe és eltűnt. A víznek többé semmi nyoma."SzigligetA település legnevezetesebb látnivalója a szigligeti vár, melyet a bencés rend épített 1260-62 között. Később IV. Béla tulajdonába került. Ekkor a vár még csak a palota részből állt, bástyákkal csak a török háborúk idején erősítették meg. 1697-ben villámcsapás következtében leégett és császári parancsra felrobbantották. A hegy, melyre a vár épült, természetvédelmi terület, védett és ritka növények és különleges geológiai képződmények találhatók itt. A hegy csúcsán álló várban napjainkban is folynak ásatások, melyek során fokozatos tárják fel a település történetét. A várfalakról csodálatos kilátás nyílik a Balatonra és a környező vulkanikus tanúhegyekre. A vár megtekinthető 8-18 óra között. Belépőjegy: felnőtteknek 200 Ft, diákoknak 100 Ft, 6 éves kor alatt ingyenes. A látogatók az ajándéktárgyak, könyvek, térképek, képeslapok vásárlásával a vár helyreállítását támogatják.SümegA Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A várost könnyen meg lehet közelíteni a Balaton északi partjáról. Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, amelyet a következő évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették ki. 270 méter tengerszint feletti magasságban áll, szabálytalan, sokszög alaprajza van. A Balaton-felvidék legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt várromja. Mai terjedelme a XV. században alakult ki. A települést a törökök többször is elfoglalták, de a várat sohasem sikerült bevenniük. A kuruc időkben a Dunántúlon harcoló csapatok fontos utánpótlási helye volt.A Rákóczi vezette szabadságharc leverése után az osztrákok felgyújtották és részben lerombolták. 1656 és 1658 között Széchenyi György püspök kőfalakkal kerítette be Sümeg városát. Az egykor 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfalak egy része ma is látható. E falakon belül, a XVIII. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Központjában az 1649 után épített és 1724-1733 között jelentősen kibővített ferences templom és kolostor, valamint az 1748-1753 között Padányi Bíró Márton veszprémi püspöki palota épületei állnak. Ezt övezi félkör formájában a belváros, mindössze két kis utcából és három térből álló területe. Itt áll Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő szülőháza, amely ma a Városi Múzeumnak ad otthont. A belvárostól keletre, a XVI. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a XVIII. században épített váristálló, területén egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. TizenháromVáros városrészben áll a Padányi püskök által 1756 és 1759 között építtetett és az osztrák származású Franz Anton Maulbertsch freskóival díszített plébániatemplom, a hazai barokk művészet egyik legismertebb alkotása.Kis-BalatonValaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal feltöltődött, és lápos sás- és nádtengerré vált. Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükör maradt. A Kis-Balaton helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe. A természeti értékek megőrzésében fontos szerepet játszik, hogy a Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Kis-Balaton madárvilága a Kányavári-szigetről (Balatonmagyaródtól 2 km-re északra) jól megfigyelhető. Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, sitke stb. Napjainkig itt 250 madárfajt figyeltek meg (Magyarországon 370-et), ebből közel 150 itt fészkel. |
